Szolnok útgazdálkodási rendszer

Bukolathibák fajtái

1. Aszfaltburkolat hibái

Az aszfaltburkolat hibákat az alábbiak szerint lehet csoportosítani.

1.1. Alakváltozások

A hossz- és keresztirányú egyenetlenségek a közúthasználók szempontjából az utazás közben vizuálisan észlelhető hibák, amelyek lokális hibaként méretüknél fogva hirtelen változásokra késztetik a vezetőt, nagy felületen pedig az utazási kényelmet és vezetési biztonságot befolyásolják. Az alakváltozások lehetnek, keréknyomvályúk, gyűrődések, süllyedések.

1.1.1. Egyenetlen pályafelület

Általában a pályaszerkezeti rétegek nem egyenletes elterítéséből vagy tömörítéséből származó kivitelezési hiba az oka. Az utántömörödő aszfaltburkolatok jellegzetes hibái ezek, melyek mögött sokszor az alapréteg hibái húzódnak meg.

1.1.2. Keréknyomvályú

A nagy forgalmú aszfaltbeton szakaszokon keréknyomvályúk képződnek. A rétegek nem megfelelő aszfaltkeverék minősége az oka. A régebben készült aszfaltrétegeket a vonatkozó szabványok szerint kisebb tengelysúlyra méretezték, és a megnövekedett terhelések miatt az aszfalt kopóréteg „kiúszik” a kerekek alól. Főleg lámpás kereszteződések, buszöblök lokális hibái, de nagy forgalomterhelésű folyópálya szakaszokon nagy felületen is jellemzőek. Igen balesetveszélyes csapadékos időszakban, mert a nyomvályúban megálló vízen a gyorsan haladó gépjármű gumija megcsúszhat (aquaplanning jelensége).

1.1.3. Gyűrődés

Az aszfaltbeton anyagú rétegekre jellemző alakváltozási hibák a jelzőlámpás csomópontok előtt és az autóbusz-megállókban jelentkező gyűrődések A könnyen felismerhető lokális hiba kialakulásának oka, hogy nyári időszakban a gépjárművek fékezése következtében a kopóréteg összegyűrődik, nem megfelelő tapadás miatt elválik a kötőrétegtől.

1.1.4. Pályaszerkezet süllyedése

Gyakori hiba a burkolatszélek süllyedése, melyet általában a rosszul kivitelezett szélesítés, vagy víztelenítési hiányosságok okoznak. A földmű nem jól megválasztott anyaga, a tömörítési technológia hibája, a rossz vízelvezetés, a rézsűkorona megcsúszása miatt bekövetkező lokális hiba.

1.2. Repedések

Repedések megjelenése az útburkolat felületén a kopóréteg, de sok esetben a teljes pályaszerkezet megindult rongálódási folyamatának kezdetét jelzi.

1.2.1. Hajszálrepedés

Szakértői szemmel észlelhető, a nem eléggé rugalmas anyagminőségből fakadó hiba. Az időjárási viszonyoktól függően a repedések gyorsan tágulhatnak, és nagy felületen a földműbe juthat a csapadékvíz.

1.2.2. Mozaikos repedés

Általában az útalap teherbírási elégtelensége következtében alakul ki a pályaszerkezet süllyedése következtében

1.2.3. Repedés a megsüllyedt pályaszerkezeten

Szabálytalan alakú és változó sűrűségű egyedi repedések, melyek a pályaszerkezet teljes rétegsorán keresztül jelentkeznek

1.2.4. Keresztirányú repedés

A rugalmas pályaszerkezetben fellépő dilatációs feszültségek miatt keletkezik, általában jól felismerhető, de ritka lokális hiba.

1.2.5. Összedolgozási hiba

A kopóréteg aszfaltozási sávjainak kialakításakor technológiai eredetű hiba, amely általában a forgalmi sávok érintkezésénél keletkező hosszirányú repedések formájában jelentkezik. Oka a rétegrendszer nem megfelelő átfedése és/vagy a rétegcsatlakozások (slusszok) kiöntésének hiánya vagy elégtelensége (4/b. ábra). Burkolatjavítások befejező fázisainál is gyakran elmarad a régi burkolathoz csatlakozó vonalak kiöntése, és a víz beszivárgása a későbbi bomlásokat megindítják.

1.2.6. Burkolat szélének letörése

A padka kijáródása, kimosódása esetén a gépjármű terhelés súlya alatt megtámasztás hiányában a kopóréteg burkolatszéle helyenként leválik.

1.2.7. Szélesítés elválása

Az útburkolatok utólagos szélesítésének jellegzetes hibája, mivel a szélesített pályarész alapja másképpen viselkedik mint az eredeti burkolat alatt.

1.2.8. Megcsúszás

A földmű nem megfelelő geometriája (rézsűszöge), vagy a rossz vízelvezetés miatt a forgalmi terhelés hatására bekövetkező lokális hiba.

1.3. Bomlások

Az időjárás és a forgalom igénybevételeinek hatására, de sokszor a nem megfelelő minőségű építési munka következményeként az útburkolatok felületén bomlások, hámlások keletkeznek. Különösen áll ez az utántömörödő burkolatokra, amelyek szabad hézagtartalma egyébként is nagy. A bomlás általában olyan helyeken keletkezik, ahol a kelleténél kevesebb kötőanyag maradt a felületen, vagy ahol a nem kellően tiszta kőanyag nem tudott a kötőanyagba jól beágyazódni. Ha a bomlás tovább terjed a kopórétegben, kialakulnak a kátyúk, amelyek már a forgalom biztonságára is igen nagy veszélyt jelentenek amellett, hogy rohamosan tovább terjedve nagy burkolatkárokhoz vezethetnek. A kátyús út ezen túl a burkolatfenntartás elhanyagolására, vagy annak hiányára utal.

1.3.1. Hámlás

Elsősorban az elöregedett aszfalt kopóréteg időjárási viszonyok miatt bekövetkezett nagy felületű hibája. A megbontott felületen könnyen alakulhatnak ki lokálisan kátyúk.

1.3.2. Kátyú

A leggyakoribb burkolathiba, amely elsősorban a csapadékvizet téli fagyása és olvadása miatt széttöredezi a kopóréteget. A forgalom kijárja a törmeléket, és a kátyú a mélyebb pályaszerkezeti rétegekben is kialakul. Gyors kialakulása miatt a nagysága és mélysége miatt igen balesetveszélyes lehet.

a) Mély kátyú képződés a kötőréteg megbomlásával

b) Sekély kátyú képződés makadám alapú aszfaltburkolaton

1.3.3. leválás

A bomlások egy speciális fajtája, amikor a felső aszfaltréteg az alatta lévő burkolatról kis felületeken leválik. Ennek oka mindig az alápermetezés elmaradása, vagy a nem kellően tiszta felület. A kopó és kötőréteg nem megfelelő tapadása miatt a két réteg elválik egymástól és a lokális felületrészeken a kopóréteg elválik.

a) Új kopóréteg elválása a régi burkolattól

b) Kopó- és kötőréteg leválása

1.4. Felületi hibák

1.4.1. Kötőanyag feldúsulása a felületen

A felületi hibák közé a burkolatfelület érdességének lecsökkenését soroljuk, mely az utántömörödő burkolatok esetében a burkolat felületén történő kötőanyag feldúsulást, az ún. izzadást jelenti. Az építési vagy fenntartási technológia be nem tartása esetén, túl sok hígított bitumen kipermetezése, vagy elégtelen mennyiségű, apró szemű, vagy nem megfelelő tisztaságú zúzottkő felhasználása esetén következik be meleg nyári napokon, tartósan 30ºC feletti léghőmérséklet mellett.

1.4.2. Érdesség lecsökkenése, érdesítő réteg kipergése

A forgalombiztonsági szempontból fontos felületi érdesség megszűnik a kőzetzúzalék nem megfelelő kopásállósága miatt, vagy belesimul a magas bitumentartalmú aszfaltkeverékbe.

1.4.3. Nyitott felület

A kopóréteg nagyfelületű bomlása a bitumen elöregedése miatt következhet be. A nyitott felületen a többi, nem közvetlen forgalmi és időjárási igénybevételre tervezett pályaszerkezeti réteg károsodik.

1.4.4. Egyéb hibák

1.4.4.1. Idegen szerkezethez csatlakozás hibája

Burkolatba illesztett szerelvények (aknafedlapok, víznyelők, dilatációk, stb.) anyagának tapadási különbözőségéből eredő, vagy a szerelvények mozgása miatt nyitott repedések mentén indul meg a bomlás, kitöredezés, kátyúképződés.

1.4.4.2. Hólyagképződés

Kialakulásának technológiai oka, hogy nem száraz felületre terítették a forró aszfaltot, ezért a gőzképződés megemelte a néhány centis kopóréteget. A bomlások a fellazult helyeken indulnak meg.

1.4.4.3. Mechanikai sérülés

Gépjárművekről leeső tárgyak által vagy balesetek következtében mély barázda, „karcolás” keletkezik a kopórétegen

1.4.4.4. Közműbekötések

A nem szakértelemmel végzett helyreállítás során az a munkagödör betemetése során nincs kellően tömörítve és az útpályaszerkezet kialakítása nélkül aszfaltozzák a burkolatot.

1.4.4.5. Szakszerűtlen javítás

Nem megfelelő nagyságú terület, anyag, technológia, időjárási körülmények a javítás során újabb hibákat generál

2. Betonburkolat hibái

Bár a második világháború hadiútjainak jelentős része betonból készült, az 1964-1975 között épült M7 autópálya szakasz jelentős meghibásodása miatt a betonból készült merev (rugalmatlan) útpálya szerkezetek Magyarországon korlátozottan terjedtek el. Napjainkban építésük a rendkívül nagy forgalmi terhelések miatt újból terjed. A beton pályákra jellemző hibák:

2.1. Táblaelmozdulások

A hézagvasalás nélküli tábláknál az alépítmény süllyedése és aláüregelődése miatt 10-15 cm-es szintkülönbségek is jelentkeztek1. A pikkelyszerűen megbillent táblák az utazási biztonságok és kényelmet nagymértékben rontották.

2.3. Felületi repedések

A repedések sűrűn alakultak ki a folytonosan vasalt beton pályaszerkezetnél, a minőség szempontjából repedések mennyisége döntő kérdés.

2.4. Kitörések, lerepedések

A betontáblák szélein és a dilatációs hézagok mentén keletkeznek. A dilatációs hézagok bitumenes kötőanyaga elöregszik, kirepedezik, a csapadékvíz a földművet átáztatja, a hézagba kerülő szennyeződések balesetveszélyt okoznak. A korábbi hibák elsősorban anyagminőségi és technológiai eredetűek voltak

2.2. Táblarobbanás

A hidakon átvezetett vékony betonlemezek nem tudták elviselni a dilatációs feszültségeket, két esetben a folyópályán is előfordult.

3. Kőburkolat hibái

3.1. Természetes anyagú kőburkolatok hibái

Természetes anyagú kőburkolatok csak műemléki környezetben találhatók, és forgalmi igénybevételnek ritkán vannak ma már kitéve. Jellemző hibáik: - a süllyedéses alakváltozás technológiai oka lehet - az alágyazat nem megfelelő tömörítése vagy - a rossz vízelvezetés miatt az ágyazati rétegek kimosódása - a kövek letöredezése, kifagyása, - a kövek felületének kopása, a súrlódás jelentős csökkenése.

3.2. Betonkőburkolatok hibái

Betonkőből elsődlegesen a gépjárműforgalomtól mentes térburkolatokat építenek (járdák, terek, parkolók), de merev öntött betonalapokra esztétikus kopófelületeként is alkalmazzák a keréknyomvályúsodás és gyűrődés kiküszöbölésére (pl. buszmegállókban, jelzőlámpák előtti sávokban). Építésük a gyalogos zónákban, korlátozott forgalmú városi területeken terjed. Jellemző hibái: - alakváltozás a felületen a nem megfelelő szilárdságú betonalap miatt, - a kövek felületének bomlása a betonkeverék nem megfelelő minősége, vagy a préselési technológia hiányossága miatt. Az útpályák burkolati hibáinak felismerése és kiváltó okainak helyes megítélése a megfelelő javítási technológia kiválasztásához elengedhetetlen. A javítás hatékonysága a tartósságával mérhető, azaz mennyi ideig nem kell a javított területen újabb beavatkozást végezni.

Hiba kép neve	Feltöltés dátuma	Letöltés	Törlés
Olvadási kár - Felújítás, építés	2022-11-27 22:45:52	Letöltés